Életjel....betegesen

Sajnálatos módon igen kevés időm jut a Családi blogunkra. Időhiány is közrejátszik, na és persze miért is ne legyünk betegek...Húsvét előtt jöttem ki a kórházból Alízommal, hasmenés-hányás nyavaját szedtünk össze...Infúzió miegymás, persze magyarázd el egy ötévesnek, diétázni kell. Nagy nehezen megértette ez Én okos nagylányom, hogy csak rágcsát, ropit, kekszet, krumplit lehet enni és fokozatosan visszatérni a rendes étkezésre, sok folyadékkal. Pénteken úgy jöttünk haza "eltávra", hogy papíron még bent vagyunk a kórházban és ha valami közbejönne az Ünnepek alatt, vissza kell menni, ha nem akkor elvileg ma kapjuk meg a zárójelentést. Szerencsére Alízom jól van, legalább is minden megmarad benne azóta. Előtte héten is beteg volt Alízom, akkor a mandulája volt "beteg". Az a baj, most meg Larám valószínűleg elkapta Alíztól. Tegnap is többször ment a hasa, nem is tudom hányszor cseréltem pelust, jaj és hánytunk is...Még az anyatej sem marad meg benne. Lehet ebből is kórház lesz. Végre most alszik Larám, de ha rosszabbul lesz mikor felébred, el kell menjünk a kórházba..szerintem ott fogják...Elegem van. Alig aludtam az éjjel. Az egyik jobban van, következik a másik. Persze, tudom nem lehet kivédeni, hogy ne kapják el egymástól, de akkor is...Most várakozunk...meglátom mi lesz ha felébred Larám. Röviden gyorsan ennyi történt most velünk, remélem legközelebb jobb hírekkel "jövök". Üdv. Mindenkinek!